Gondolkoztál már, hány csillagot látunk pusztán a szemünkkel? Nos, az emberi szem érzékelésének határfényessége 6 magnitúdó, ezzel ideális körülmények között kb. 2500 csillagot tudunk megfigyelni. Míg az utóbbi adatot nagyon is jól magunk elé lehet képzelni, a határfényesség mértékét nehéz bármihez is kötni – főleg, hogy egy, a hétköznapi életben elő sem forduló mértékegységben adjuk meg. Mégis mi az a magnitúdó?

A csillagászati magnitúdó egy objektum fényességét meghatározó, egység nélküli mérőszám. Utóbbi azt jelenti, hogy a hétköznapi életben használt számos más mértékegységgel (pl. a Celsius-fokkal) ellentétben a magnitúdó-skála nem ugyanakkora (vagyis egységnyi) szakaszokra van osztva – ennek a meglehetősen fura választásnak az okát érzékszerveink működésében kell keresni.

Nézzünk néhány példát! Hazánkból szemlélve a Vega megegyezés szerint 0-val szerepel a skálán, amely ráadásul történeti okokból fordított, vagyis az alacsonyabb értékek fényesebb objektumokat jelent. Mivel a Vega a nyári égbolt legfényesebb csillaga, ennélfogva mindössze maréknyi fényesebb (tehát alacsonyabb magnitúdójú) objektumot lehet felfedezni az égen. Az éjszakai égbolt legfényesebb csillaga a Nagy Kutya konstelláció alfája, a Szíriusz, -1,46 mag értékkel; ezen kívül pedig a Canopus (alfa Carinae), a Nap szomszédjának számító Alfa Centauri, valamint az Arcturus (alfa Boo) rendelkezik még negatív magnitúdó értékkel.

A 25 legfényesebbnek látszó csillag az éjszakai égbolton.

A cikk a Svábhegyi Csillagvizsgálóval együttműködésben készült, ezért a teljes tartalmat a Svábhegyi blogfelületén érhetitek el. Ugyanitt számos további csillagászati témájú írást találhattok, egyebek mellett csillagászattörténetről, észlelési ajánlókról és friss hírekről is.

Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat – tudományról és science fictionről egyaránt.