A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászati eredményeket boncolgatja. Ezúttal az Európai Űrügynökség Gaia missziójának friss publikációi között kalauzol el minket, amely elsőre száraz adathalmazok végtelen gyárának tűnhet, ám valójában a modern asztrofizika megkerülhetetlen alapját jelenti....
A modern csillagászat egyik legnagyobb problémája a sötét anyag rejtélye: valami, ami tömeggel rendelkezik, jelen van szinte minden galaxisban, ám mi mégsem látjuk. Gravitációja révén azonban felmérhető az eloszlása és mennyisége is. Ez utóbbi teszi igazán jelentőssé a rejtélyt: sötét anyagból ugyanis jóval több van az Univerzumban, mint világító –...
A sorozatunk első fejezetében tisztázott alapfogalmak segítségével a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet; a harmadik felvonásban pedig a távolabb elhelyezkedő egyedi csillagokat is sikerült a fényük segítségével elhelyeznünk a térben. A most következő írásban a Tejútrendszer kiterjedt – azaz nem pontszerűnek látszó – égitestjeinek távolságát igyekszünk megbecsülni. Ilyen...
Régóta ismert tény, hogy a szomszédos Androméda-galaxis felénk tart, és habár nem kapkodja el a dolgot, de végül ütközni is fog Galaxisunkkal, a Tejútrendszerrel. A látványos eseményre ugyan nem mostanság fog sor kerülni, ám így is érdekes, hogyan zajlik le egy ilyen galaktikus összeolvadás. Egy frissen publikált kutatás során a...
A Magellán felhők a Tejútrendszer kísérőgalaxisai, egyben a déli égbolt legegyedibb látványosságai. Az éjszakánként szabad szemmel is látható két halvány derengés ugyan több millió csillagot rejt, a Galaxisunkhoz képest mégis eltörpülnek. Mivel a közvetlen “szomszédunkban” találhatóak, így a Magellán-felhőket a Tejútrendszer gravitációs hatása formálja elsősorban, azonban egymással is folyamatos kölcsönhatásban...
A GRAVITY elnevezésű nemzetközi csillagászati kollaboráció már több, mint negyedszázada figyel meg egy csillagot, amely a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk körül kering. A megfigyelések motivációja, hogy extrém erős gravitációs környezetben nem minden úgy történik, ahogy azt egy csillag keringésétől várnánk – vagy éppenséggel pontosan úgy, amennyiben Einstein gravitációs...
Az éjszakai égbolton városi fények mellett általában csak néhány csillagot tudunk megpillantani. Ahol kevésbé zavarnak a mesterséges fények, több százat is észrevehetünk, tökéletes körülmények között pedig elvileg 3-4000 csillagot is látni. Ez a szám azonban eltörpül a Galaxisunkban található kétszázmilliárd csillaghoz képest. Még ha be is kell látnunk, hogy az...
A galaxisok az Univerzum távoli csillagszigetei. A 20. század elején még a kor csúcstávcsöveivel is megkülönböztethetetlenek voltak a Tejútrendszer (saját galaxisunk) csillagközi felhőitől, mostanra pedig akár egyedi csillagokat is tudunk vizsgálni a több millió fényévnyire lévő galaxisokban. Nem minden galaxis van azonban elképzelhetetlen távolságra. Egyik leglátványosabb képviselőjük az Androméda-galaxis, kozmikus szomszédunk,...
