A Nobel-díjas Adam Riess, a John Hopkins egyetem asztrofizikusa a közelmúltban Magyarországon járt. Utazásának célja elsősorban a Nemzetközi Csillagászati Unió budapesti szimpóziuma volt, de nem csak a konferencián tartott előadást, hanem az MTA székházában is. Utóbbi egy sokkal közérthetőbb, ám rendkívül informatív előadás volt a kozmológiai távolságmérésről, az Univerzum tágulásáról...
Nem akármilyen módon sikerült megállapítani egy fehér törpecsillag tömegét, és az egykori marsi vízfelszín helyét; a James Webb kifogott a Google által fejlesztett mesterséges intelligencián és már ne keressük távcsővel az utóbbi hetekben földközelben járt üstököst. Az elmúlt két hét csillagászati-űrkutatási híreiből...
A sorozatunk első fejezetében tisztázott alapfogalmak segítségével a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet; a harmadik felvonásban a távolabb elhelyezkedő egyedi csillagokat is sikerült a fényük segítségével elhelyeznünk a térben, majd legutóbb a halmazokba tömörülő csillagok sokaságát használtuk ki azok távolságának megmérésére. Ebben a részben kilépünk a...
Jelen ismereteink szerint az Univerzum 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett; az Ősrobbanást követően néhány millió évvel létrejöttek az első csillagok, majd ezek milliárdjaiból az első galaxisok is. A milliárd fényéves távolságokat vizsgálva az Univerzum múltjába nyerhetünk bepillantást, de vajon akadálytalanul tekinthetünk vissza a idők hajnaláig? Majdnem – a jelenlegi rekorder...
A sorozatunk első fejezetében tisztázott alapfogalmak segítségével a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet; a harmadik felvonásban pedig a távolabb elhelyezkedő egyedi csillagokat is sikerült a fényük segítségével elhelyeznünk a térben. A most következő írásban a Tejútrendszer kiterjedt – azaz nem pontszerűnek látszó – égitestjeinek távolságát igyekszünk megbecsülni. Ilyen...
Sorozatunk első fejezetében már tisztáztuk az alapfogalmakat, majd a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet. Ez utóbbi során a parallaxis jelenségét használtuk ki, aminek viszont műszereink szögfelbontó képessége igencsak komoly korlátokat állít. Ezek megugrására ebben a fejezetben a fotometriai, azaz fényességmérésen alapuló távolságmérési módszerekbe kóstolunk...
Az előző részben átvettük a csillagászati távolságok alapfogalmait, amelyekből most főleg a szögméréseket és a távolságegységeket fogjuk intenzíven használni. A távolságlétra első lépcsőfoka a parallaxis jelenségén alapul, amire a távolságmérési módszerek java épül. Ez a pusztán geometriai távolságmérési módszer a közvetlen galaktikus szomszédságunkban található égitestek távolságának meghatározására alkalmas. Hogy mennyire...
Már szabad szemmel is pislákoló csillagok ezreit pillanthatjuk meg az égen, de távcsőbe nézve ez a csillagfalu sztelláris megapoliszként tárul elénk, és ilyenkor felmerül a kérdés: “No de milyen messze látunk el ezzel a távcsővel?”. Az égitestek térbeli elhelyezkedését az égbolton nem tudjuk érzékelni. nem tudjuk az égitestek térbeli...
Az éjszakai égbolton városi fények mellett általában csak néhány csillagot tudunk megpillantani. Ahol kevésbé zavarnak a mesterséges fények, több százat is észrevehetünk, tökéletes körülmények között pedig elvileg 3-4000 csillagot is látni. Ez a szám azonban eltörpül a Galaxisunkban található kétszázmilliárd csillaghoz képest. Még ha be is kell látnunk, hogy az...
