Újra itt van a Csillagfényben, immáron a második évaddal! A koncepció változatlan: az elmúlt hetek csillagászati-űrkutatási híreiből szemezgetünk, majd mindezeket elmagyarázzuk, megrágjuk, kontextusba helyezzük. Az év első műsorában két hírrel is képviselteti magát Kína, kivesézzük az amatőrtávcsövek Iphone-ját, és természetesen észlelési ajánlóval is készültünk, hiszen nyakunkon a csaknem szabad szemes...
Az amatőrcsillagászati megfigyelésektől az asztrofizikai mérésekig általános szabály, hogy a nagyobb távcső egyben jobb távcsőnek is számít. A fénygyűjtő felületek méretének növelése a csillagászat egyik logikus fejlődési iránya. Ennek ellenére a földfelszíni obszervatóriumok királyai évtizedek óta ugyanazok a 9-11 méteres monstrumok; míg az űrbe telepített teleszkópok legnagyobbika (a Herschel 2013-as...
Manapság, ha nem is rutinszerűen, de szinte futószalagon fedeznek fel más csillagok körül keringő bolygókat. A cikk írásakor több mint 4400 hivatalosan elismert exobolygóról van tudomásunk, és további sok száz jelölt vár megerősítésre. Ez a magas szám főként a már nyugdíjba vonult Kepler-űrtávcsőnek köszönhető, de azóta is pörög az exobolygó-ipar,...
Mire képes egy földfelszíni óriástávcső egy űrbéli obszervatóriumhoz képest? Az összes mérőberendezés közül minden bizonnyal a Hubble űrtávcső volt a legnagyobb hatással a modern csillagászatra; a már több, mint huszonhét éve a Föld körül keringő teleszkóp egészen a közelmúltig uralkodó volt az optikai tartományban. A földfelszíni monstrumok azonban lassacskán felzárkóztak,...
Az óriásgalaxisok körül, akár több tucat kísérő törpegalaxis, ún. szatellita keringhet kaotikus pályákon, teljes összevisszaságban, ahogy azt a jól bevált Standard Modell meg is jósolta. Mondjuk a saját Galaxisunk esetében ez pont nem igaz, mert a kísérő szatelliták inkább egy közös keringési síkba sorolnak be. Meg a közeli Androméda esetében...
Újra a tudományos érdeklődés és a médiafigyelem középpontjába kerültek a gravitációs hullámok. Előbb bejelentették az európai detektor, a Virgo által detektált első (összességében negyedik) gravitációs hullámot (GW170814 a beceneve), majd a LIGO kollaboráció prominens kutatói bezsebelték már régóta borítékolható és persze jól megérdemelt Nobel-díjukat. Az egyik díjazott, Rainer Weiss már...
A Luhman 16AB két barna törpecsillagból álló rendszere közelsége miatt már évek óta számos kutatás és megfigyelési program alanya. Korábban már sikeresen feltérképezték a barna törpék felszínének időjárási körülményeit, vizsgálták mozgási sebességeiket, ezúttal pedig precíz pozícióméréseket végeztek a rendszeren. A cél egy esetleges harmadik komponenst találni – mondjuk egy...
Azt mindenki tudja, hogy a csillagászok a távcsövükön keresztül figyelik a világűr távoli égitestjeit. Ez többé-kevésbé igaz is, még ha már nem is közvetlenül a teleszkóp okulárnyílásánál ücsörögnek a kutatók. Az optika fejlesztésének legtriviálisabb iránya pedig a méret növelése: a nagyobb távcső jobb távcső. A legjobb építése pedig a napokban...
