Az amatőrcsillagászati megfigyelésektől az asztrofizikai mérésekig általános szabály, hogy a nagyobb távcső egyben jobb távcsőnek is számít. A fénygyűjtő felületek méretének növelése a csillagászat egyik logikus fejlődési iránya. Ennek ellenére a földfelszíni obszervatóriumok királyai évtizedek óta ugyanazok a 9-11 méteres monstrumok; míg az űrbe telepített teleszkópok legnagyobbika (a Herschel 2013-as lekapcsolása óta újra) a már több mint harminc éves Hubble-űrtávcső, 2,4 méteres tükörátmérővel. Az ezirányú előrelépés tehát régóta várat magára, ám már épülnek a jövő megfigyelő csillagászatának csúcseszközei – sőt, akad köztük olyan is, amelyen már tényleg csak az utolsó simításokat végzik. Az alábbiakban egy 5+1 teleszkópot felvonultató, természeténél fogva szubjektív listán tekintjük át az előttünk álló évtizedben munkába lépő legfontosabb csillagászati műszereket. Hol tart most a fejlesztésük és mikor láthatnak először csillagfényt
5. Nancy Grace Roman Space Telescope
Meg van az a vicc, hogy a CIA ügynök nézegeti a Hubble-űrtávcső képeit? “Szép-szép – mondja, – a mieink is tudnának ilyet csak épp a másik irányba vannak fordítva…” (ha nem esne le egyből a poén, hát elsütjük: A Hírszerző Ügynökség kémműholdjai is tudnának az űrtávcső felbontását elérő képeket csinálni, csak azok az ég helyett a Földet vizsgálják). A valóság annyiban különbözik, hogy nem a CIA, hanem a National Reconnaissance Office (NRO) kezeli az USA publikus (kutatási célú) és titkos (hírszerzési célú) földfigyelő teleszkópjait. Az NRO 2012-ben két (!) fel nem használt (!!), Hubble-méretű (!!!) űrtávcsövet ajánlott fel tudományos célokra. Habár az optika maga általában csak a költségek kisebb hányadát teszi ki az űrtávcsöveknél, a NASA és a politikai vezetés elkötelezte magát, hogy legalább az egyik eszközből infravörös teleszkópot fejlesztenek. Ennek ellenére a kezdetben Wide Field InfraRed Space Telescope (Nagy Látómezejű Infravörös Űrtávcső), majd később Nancy Grace Roman Space Telescope névre keresztelt teleszkóp befejezése többször is veszélybe került az anyagi források elapadása miatt. Szerencsére az USA új adminisztrációja is zöld utat kíván adni a projektnek, még annak ellenére is, hogy az elhúzódó fejlesztések miatt az összköltsége elérheti a 4 milliárd dollárt.
A Roman-űrtávcső illusztrációja. FORRÁS: NASA
A cikk folytatása a jövő TOP5+1 legfontosabb óriástávcsövéről IDE kattinva érhető el.
A bejegyzés a Svábhegyi Csillagvizsgálóval együttműködésben készült, így a szubjektív toplista további óriástávcsövek bemutatását a Svábhegyi blogfelületén találjátok. Ugyanitt számos további csillagászati témájú írást olvashattok, egyebek mellett csillagászattörténetről, észlelési ajánlókról és friss hírekről is.
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat – tudományról és science fictionről egyaránt.