Ismét összegyűjtöttünk és rövid hírek formájába gyúrtunk össze öt csillagászati sztorit az elmúlt hetekből. Látványos együttállás, meglőtt aszteroida, lencsevégre kapott exobolygó és elmélet-döntögető galaxisok – de semmi pánik, az Ősrobbanás nincs veszélyben....
A Nemzetközi Csillagászati Unió ismét lehetőséget kínál a tagországok számára, hogy néhány távoli csillagot és azok felfedezett bolygóit a saját (kultúrájukra jellemző) elnevezést válasszanak. ...
A Magyar Titok videóiban Kiss László akadémikus rendre a hazai csillagászat legújabb eredményeit hozza közelebb a hallgatósághoz. Az aktuális műsor azonban kicsit máshonnan indít, hiszen a James Webb Űrtávcső első felvételei megkerülhetetlenek voltak – de természetesen itt is felbukkannak magyar szálak....
A Magyar Titokban rendre az utóbbi hetek hazai vonatkozású csillagászati kutatások eredményei kerülnek terítékre, Dr. Kiss László, a 2020-as év ismeretterjesztő tudósának tolmácsolásában. A második adásban exobolygós csillagok, vélt vagy valós exoholdak, egy gigantikus rádiótávcső koncepciója és galaktikus archeológia is...
Manapság, ha nem is rutinszerűen, de szinte futószalagon fedeznek fel más csillagok körül keringő bolygókat. A cikk írásakor több mint 4400 hivatalosan elismert exobolygóról van tudomásunk, és további sok száz jelölt vár megerősítésre. Ez a magas szám főként a már nyugdíjba vonult Kepler-űrtávcsőnek köszönhető, de azóta is pörög az exobolygó-ipar,...
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistát készít – így tesz a Csillagvizsgáló blog is. Az év utolsó bejegyzésében 2019 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly és tavalyelőtt ilyenkor. Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz (és felesleges is) összehasonlítani, így természetesen mind...
Jelen bejegyzés írásakor a NASA számlálója 4084 felfedezett exobolygót (Naprendszeren kívüli planétát) jelez, ez a szám pedig a közeljövőben ismét több százzal fog növekedni a TESS űrtávcsőnek köszönhetően. Ha a felfedezett exoholdakat akarnánk számon tartani, akkor még jó darabig aktuális lesz a következő szám: 0. Pedig a szűkebb kozmikus környezetünket...
Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik felét John Peebles kapta kozmológiai/elméleti fizikai eredményeiért). 1995-ös eredményük...
A Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában forradalmat (és töménytelen mennyiségű adatot) hozó Kepler űrtávcső sajnos már a múlté, mégis, a közelmúltban újra beszivárogtak a hírekbe az újabbnál újabb felfedezések. Ennek oka, hogy se a közvélemény részéről, sem pedig a tudományos közösségen belül nem csökken az exobolygók népszerűsége: hosszú távra tervezett megfigyelési...
A Barnard-csillag nem hiába kapott kitüntetett nevet a csillagászoktól. Habár csak egy jelentéktelen, kis méretű csillag, a mi szempontunkból gyakorlatilag szomszédnak számít. Alig több, mint hat fényéves távolsága most még áthidalhatatlan, ha azonban az emberiség egyszer képes lesz kilépni a Naprendszerből, az első célpontok között lehet. Főként, ha van is...
