A tíz legfontosabb csillagászati-űrkutatási történés
A tíz legfontosabb csillagászati-űrkutatási történés

A tíz legfontosabb csillagászati-űrkutatási történés

A Csillagvizsgáló Blogon hagyomány az év végi Top10-es lista, vagyis az adott esztendő legjelentősebb csillagászati és űrkutatási sztorijainak számbavétele. A Magyar Csillagászati Egyesület előadásra való felkérése azonban jó alkalmat kínált a legutóbbi toplista felülvizsgálatára, annál is inkább, mert az elmúlt hónapok eseményei közül több is a mezőnybe (sőt, annak élére)...

Tovább olvasom

Egy robbanás sokszínű mementója
Egy robbanás sokszínű mementója

Egy robbanás sokszínű mementója

A megsemmisülő csillagok, azaz a szupernóvák az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó eseményei, akár több milliárd fényév távolságból is felfedezhetőek a modern óriástávcsövekkel. Amennyiben pedig egy csillagrobbanás viszonylagos közelségben, néhány ezer fényévre történik, akár szabad szemmel is megpillatnhatóak. Apró bökkenő, hogy az ilyen közeli kataklizmák rendkívül ritkák. A Johannes Kepler által...

Tovább olvasom

Szupernóva a szomszédban – csillagászati hírek
Szupernóva a szomszédban – csillagászati hírek

Szupernóva a szomszédban – csillagászati hírek

Ami cirka 20 millió fényévre van, de még így is az utóbbi három évtized egyik legközelebbi csillagrobbanásáról van szó. Ezen kívül egy James Webb által megfigyelt formálódó bolygórendszer, látványos napaktivitások és egy újabb rakás Szaturnusz-hold szerepel az utóbbi hetek legizgalmasabb csillagászati hírei között....

Tovább olvasom

Magyar Titok: Szupernóvák, fekete lyukak, magyarok
Magyar Titok: Szupernóvák, fekete lyukak, magyarok

Magyar Titok: Szupernóvák, fekete lyukak, magyarok

Kiss László kéthetente jelentkező, hazai csillagászati eredményeket felvonultató műsora, a Magyar Titok végre jelentősebb terjedelemben is kitér a szupernóvákra – és ez nem csak azért fontos, mert jelen sorok írója maga is felrobbanó csillagokkal foglalkozik, hanem mert a sok évtizedes kutatómunka ellenére is elemi kérdések várnak megválaszolásra a különböző szupernóva-típusokkal...

Tovább olvasom

Magyar Titok: “Istenem, tele van csillagokkal” – ehhez tényleg értenek a magyar csillagászok
Magyar Titok: “Istenem, tele van csillagokkal” – ehhez tényleg értenek a magyar csillagászok

Magyar Titok: “Istenem, tele van csillagokkal” – ehhez tényleg értenek a magyar csillagászok

A Magyar Titok a 2022-es Csillagok Alatt rendezvénysorozathoz kapcsolódó, kéthetente jelentkező csillagászati hírműsor, amelyben a frissen megjelent, magyar csillagászok által elért új tudományos eredményekből tallózunk, a lehető legszélesebb nagyközönségnek is emészthető mélységben és stílusban. Ezúttal többek között a szupernóvák, a mesterséges intelligencia és csillagokkal teli csodálatos képek voltak a fókuszban....

Tovább olvasom

Szupernóvák, az Univerzum legnagyobb robbanásai
Szupernóvák, az Univerzum legnagyobb robbanásai

Szupernóvák, az Univerzum legnagyobb robbanásai

Semmi sem tart örökké, még egy csillag élete sem. Bizonyos esetekben azonban a csillaghalál nem a fúziós láng kihunyásával, hanem kataklizmikus erejű robbanással járnak. Ezek a szupernóvák, az Univerzum legenergikusabb jelenségei, amelyek nem csak az egykori csillagot és annak környezetét semmisítik meg, de építenek is: új kémiai elemeket gyártanak le,...

Tovább olvasom

Az SN 1987A és ami mögötte van
Az SN 1987A és ami mögötte van

Az SN 1987A és ami mögötte van

A szupernóvák az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó, egyszersmind legfényesebb objektumai. Mégis, a távoli galaxisokban felrobbanó csillagok csak halvány fénypontként bukkannak fel az óriástávcsövek felvételein. Az elmúlt négyszáz évben mindössze egyetlen szupernóva akadt, amely szabad szemmel is megpillantható volt: a galaxisunkon kívül, de épp az egyik legközelebbi kísérőgalaxisunkban, a 160 ezer...

Tovább olvasom

Kozmikus távolságlétra – 5. rész
Kozmikus távolságlétra – 5. rész

Kozmikus távolságlétra – 5. rész

A sorozatunk első fejezetében tisztázott alapfogalmak segítségével a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet; a harmadik felvonásban a távolabb elhelyezkedő egyedi csillagokat is sikerült a fényük segítségével elhelyeznünk a térben, majd legutóbb a halmazokba tömörülő csillagok sokaságát használtuk ki azok távolságának megmérésére. Ebben a részben kilépünk a...

Tovább olvasom