Sorozatunk első fejezetében már tisztáztuk az alapfogalmakat, majd a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet. Ez utóbbi során a parallaxis jelenségét használtuk ki, aminek viszont műszereink szögfelbontó képessége igencsak komoly korlátokat állít. Ezek megugrására ebben a fejezetben a fotometriai, azaz fényességmérésen alapuló távolságmérési módszerekbe kóstolunk...
Az előző részben átvettük a csillagászati távolságok alapfogalmait, amelyekből most főleg a szögméréseket és a távolságegységeket fogjuk intenzíven használni. A távolságlétra első lépcsőfoka a parallaxis jelenségén alapul, amire a távolságmérési módszerek java épül. Ez a pusztán geometriai távolságmérési módszer a közvetlen galaktikus szomszédságunkban található égitestek távolságának meghatározására alkalmas. Hogy mennyire...
Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik felét John Peebles kapta kozmológiai/elméleti fizikai eredményeiért). 1995-ös eredményük...
