Visszatért asztrokémiai sorozatunk, amelynek aktuális részében a Naprendszer csóvás vándorait vesszük górcső alá (vagy távcsővégre?). Az egyszerű kémiától (háh!) a bonyolultig eljutva kiderül, hogy mi köze az üstökösöknek a kovalens kötésekhez. És hogy miért zöldek...
A hétköznapi életben jól tudjuk, mit jelent az, ha valaki balkezes. Bármilyen nehéz elképzelni, ez a tulajdonság molekulák esetében is megfigyelhető, bár a jelentése korántsem annyira kézenfekvő. Viszont ha elfogadjuk azt, hogy egy molekula is lehet balkezes, akkor abból egyből következik, hogy ugyanolyan gyakori az ő jobbkezes párja is? A...
A szupernóvák nem csak pusztítanak, de építenek is – pontosabban inkább “söprögetnek”. Az a szupernóva-maradvány pedig, amelyik a legközelebb robbant fel a Tejútrendszer szívéhez, pedig akár még hizlalhatja is a Galaxis központjában elhelyezkedő fekete lyukat.. ...
A világűrre ritkán gondolunk barátságos helyként. Az extrém hőmérsékletek és az erős sugárzás nemcsak az élet fennmaradását nem teszik lehetővé, de elsőre joggal gondolhatjuk azt, hogy a bonyolultabb molekulák megjelenését is kizárják. Vajon tényleg ez a helyzet? Milyen anyagokkal találkozhatunk a csillagok közötti végtelenben, és milyen sors vár rájuk?...
Asztrokémia-sorozatunk előző részében a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon jártunk utána a metán körforgásának. És bár a gyűrűs bolygó rendszerében tizennégy évig tevékenykedő Cassini és leszállóegysége, a Huygens mérései számos nyitott kérdést megválaszoltak a légköri és a felszíni, folyékony halmazállapotban lévő szénhidrogének kialakulásáról, ezek csak még további vizsgálatokat tesznek indokolttá...
Képzeljük el, hogy egy hosszú és fárasztó nap végén megpihenünk egy vitorlás fedélzetén, ami lágyan ringatózik a tenger tükörsima felszínén, nekünk pedig nincs semmi más dolgunk azon kívül, hogy a koktélunkat szürcsölgessük, és csodáljuk az arany színű naplementét. Egy biztos, sem jégkockára, sem naptejre nincs szükség. A helyszín ugyanis ezúttal...
2022. május 12-re újra nagy sajtóeseményre készült ez Event Horizon Telescope nemzetközi együttműködés. Ugyan az előzetesen is „úttörő eredménynek” titulált bejelentés körül nagy volt a titkolózás, mégsem volt nehéz kitalálni annak tárgyát. Az EHT ugyanis három évvel korábban az első fekete lyukról készült kép elkészítése révén került be (nem csak)...
A Csillagvizsgáló blogon eddig is változatos témákon keresztül ismerkedtünk a Földön kívüli világgal, olvashattunk többek között asztrofizikáról, kozmológiáról, űrkutatásról és űrutazásról vagy éppen science fictionről. Most pedig egy újabb területtel igyekszünk színesíteni a palettát, mégpedig az asztrokémiával, ami azt vizsgálja, hogy milyen anyagok között milyen reakciók mennek végbe a világűrben....
