Immáron hivatalos, hogy hamarosan három, egyenként 80 cm-es tükörátmérővel bíró teleszkóp fog épülni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon kutatási célra használt távcsövek össz-tükörfelülete közel duplájára fog emelkedni! A nemzetközi viszonylatban is jelentős teleszkópokra pályázati forrásból nyert pénzt két hazai tudományos konzorcium, a beruházások mellett pedig két releváns kutatási téma támogatása is biztosított a következő négy évre.
A Piszkéstetői Obszervatórium egyik kupolája.
Nem árt tisztázni, hogy alapvetően két, egymástól független projektről van szó, közös vonatkozásuk, hogy ugyanazon Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága c. pályázaton szerepeltek sikeresen. A pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen írta ki, összesen 65 milliárd forintos keretösszeggel. Az 59 támogatott pályázat benyújtója között a hazai egyetemektől kezdve az MTA intézményein át a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-ig számos kutatási intézményt találhatunk; mindegyik 500 millió és 2 milliárd forint közötti összeget nyert el, elsősorban a kutatási munkát elősegítő költséges beruházásokra.
Kozmikus hatások és kockázatok
ezt a címet viseli az időrendbeli első (már tavaly ősszel kihirdetésre került) nyertes projekt, amely az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont (ELTE GAO MKK, itt már a rövidítés is rövidítésre szorul!) és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) közös gondozásában valósul meg. A tudományos cél a légkört és a földfelszínt elérő, valamint a Holdba becsapódó meteorok megfigyelése, hosszabb távon pedig a megfigyelési adatokból a veszélyes becsapódások kockázatának felmérése (tessék, egy űrkutatási téma, amitől olcsóbb lesz a kenyér).
A Holdba csapódó meteor okozta felvillanás. (Készítette: Leon Stuart/Lenny Abbey)
A projekt megfigyelési része több detektorral fog párhuzamosan történni. A 80 cm átmérőjű tükrös teleszkóp, egy gyors képrögzítésű kamerával felszerelve Szombathelyre fog kerülni, ahonnan folyamatosan a Holdat fogja figyelni (najó, csak akkor, ha látszik is). Égi kísérőnket felszínét légkör híján folyamatosan bombázzák a kicsiny és nem-is-annyira-kicsiny űrbéli kavicsok, amelyek rövid, halvány felvillanásokat okoznak. A Hold gyakorlatilag itt van a szomszédunkban, így a meteor-statisztikájából következtetni lehet a Földünket érő meteorok eloszlására és szezonalitásaira. Szűkebb környezetünket is megfigyelés alá vonják, erre a célra a piszkéstetői megfigyelőállomásra kerül kamerarendszer, amely a Kárpát-medence légterében felbukkanó meteor-aktivitást fogja monitorozni. Ugyanitt, a piszkési Schmidt-távcső pedig új kamerarendszert fog kapni, amellyel a már felfedezett, potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet majd vizsgálni.
A 60 cm átmérőjű piszkési Schmidt-teleszkóp alulnézetből.
Tranziens Asztrofizikai Objektumok
– erre névre hallgat a másik pályázat, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA CSFK közös projektje, amely idén januárban startolt el. A főszereplők ebben az esetben a tranziens, vagyis csak átmenetileg látszó kataklizmikus folyamatok, mint pl. a szupernóvák, gamma-kitörések vagy kompakt objektumok (fekete lyukak, neutroncsillagok) összeolvadása – mindezek az Univerzum legenergetikusabb folyamatai. Ezen jelenségek felfedezése sem egyszerű feladat, időbeli változásuk megfigyelésére pedig korlátozott idő áll rendelkezésre – mindkét szempontból előnyös tehát a több rendelkezésre álló távcső(idő).
A ’’több’’ jelen esetben kettő lesz, a szombathelyihez hasonló 80 cm-es tükörátmérővel és automatikus számítógép-vezérléssel. A helyszínek közül az egyik itt is a piszkési megfigyelőállomás lesz, míg a másik a Bajai Obszervatórium; a cél, a lehető legtöbb derült éjszaka elérése (ha a fent a hegyen felhős az ég, lent az Alföldön még lehet derült). Habár méretüket tekintve elmaradnak a világ élvonalától (egy nyolc méter átmérőjű monstrum egészen már árkategória), a 2018 végére elkészülő teleszkópok hosszú időre meg fogják határozni a csillagászati adatgyűjtést Magyarországon.
Két szupernóva az M51 galaxisban, a felvételek a 60 cm-es Schmidt-távcsővel készültek. (Készítette: Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs)