Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Tiszta téli estéken a legfényes csillagok közel kör alakú alakzata vonzza elsősörben a tekintetünket: ez a Nagy Téli Hatszög – amit hét csillag alkot. A látszólagos ellentmondások folytatásaként még a tavaszi hónapok kora esti óráiban is teljes létszámban mefigyelhetőek horizont felé közeledő alakzat csillagai: legnyugatabbra az Aldebaran; magasan a Capella, illetve a Castor és a Pollux; a horizonthoz legközelebb a Rigel, dél-nyugat felé pedig a Procyon és a Szíriusz. Közülük most az utóbbi két csillagot és a hozzájuk tartozó konstellációkat vesszük sorba: a Kis és Nagy Kutyát.
A Téli Hatszög csillagai. (Forrás: Stellarium)
A Kis Kutya, avagy a Canis Minor nem egy kimondottan komplikált csillagkép, ábrázolása mindössze két pontból és az őket összekötő egyenesből áll (és akkor ebbe tessék beleképzelni az ebet). A konstelláció területén természetesen jóval több csillag található, szabad szemmel azonban (pláne városi fények mellett) a legfényesebb Procyon-on kívül mást nem könnyű kiszúrni. A csillagképet két oldalról állatövi konstellációk, a Rák és az Ikrek határolják, a horizont felől pedig a kevésbé látványos, halvány csillagokból álló Egyszarvú. Mivel a Kis Kutya által lefedett viszonylag csekély égboltterület a Tejút (ahol gömbhalmazokat és galaxisokat nem találunk) közelében, de azt át nem fedve helyezkedik el (így a nyílthalmazok is ugrottak), így említésre méltó mélyég objektum nem található rajta.
A Kis Kutya konstelláció csillagai. (Forrás: Stellarium)
Több görög mitológia történet is kötődik a Kis Kutya eredetéhez, ezekben kivétel nélkül a Nagy Kutyával együtt vált csillagképpé. Az egyik ilyen történet szerint a Kis Kutya valójában egy róka volt Teumésszoszban, míg a Nagy Kutya a legendás vadász, Kephelosz társa volt a vadászatok során. Az eb hiába üldözte, nem érte utol a rókát – az örökös kergetőzésüknek végül az istenek vetettek véget, akik kővé változtatták a két állatot és az égre emelték őket. Egy másik, általánosan idézett történet szerint viszont a két konstelláció egy csapatban dolgozott és mindketten hűségesen követik az égbolton gazdájukat, a Vadászt, vagyis az Orion csillagképet.
A Kis és Nagy Kutya ábrázolása a Procyon és a Szíriusz körül. Láthatólag Nyúlra vagy Egyszarvúra vadásznak, bár Orion az egészből mit sem sejt. (Forrás: Stellarium)
A Téli Hatszög egyik csúcsát alkotó Procyon jelentése is ’’kisebbik kutyacsillag’’. Nem csak a konstelláció területén számít kiemelkedően fényesnek, de a hazánkból látható éjszakai égbolt ötödik legfényesebb csillaga is egyben. Ezt főként a Földhöz való közelségének köszönheti, tőlünk mért távolsága mindössze 11,4 fényév. A Procyon – a csillagok többségéhez hasonlóan – valójában nem is egy, hanem két csillag rendszere. Fényének jelentős része a Napunkhoz hasonló sárga törpecsillagból származik, amely körül egy maradványcsillag, ún. fehér törpe kering 41 éves periodicitással. Utóbbi elveszik a fő csillag fényében, de legnagyobb távolságuk idején (ez legutóbb 2009-ben volt) még a nagyobb amatőrtávcsövekkel is észlelhető volt a halványabb komponens.
A Szíriusz (középen), a Procyion (tőle jobbra felfelé) és egy Geminida hullócsillag (fényes csík jobbra) egy lélegzetelállító felvételen. (Forrás:Alvin Wu)
A nagy testvér, azaz a Nagy Kutya égterület tekintetében is társa fölé nő, a konstellációt alkotó csillagok azonban öt kivételével nehezen észrevehetőek. Alfája, azaz legfényesebb csillaga a Szíriusz (avagy Sirius, továbbá ’’nagy kutyacsillag’’), mely egyben a legfényesebb csillag a Földről nézve. Egy távoli objektum látszólagos fényessége ugyanis nem csak a saját, abszolút fényességétől függ, hanem a megfigyelőtől (vagyis tőlünk) mért távolságától is. A Szíriusz pedig mindkét szempontból kiemelkedő; a Napnál 1,8-szor nagyobb, forró fehér csillag mindössze 8,7 fényévre található tőlünk. A Procyon-hoz hasonlóan a Szíriusz esetében is egy kettőscsillagról beszélünk, a társ pedig itt is egy fehér törpe – mégpedig az első felfedezett fehér törpe, melyet még 1845-ben (!) azonosítottak a társcsillagának mozgására gyakorolt gravitációs hatása révén.
A Nagy Kutya konstelláció csillagai. (Forrás: Stellarium)
A Szíriusz kiemelkedő fényességége miatt tudománytörténeti szempontból is kiemelt jelentőségű objektum. A Nappal együtt történő kelése jelentette Egyiptomban a Nílus áradásának kezdetét, így az ókori civilizáció a teljes naptárukat a csillag látszólagos mozgásához igazították. Négyezer évvel ezelőtt mindez még július elejére esett (ma már a Föld precessziója miatt augusztusban van a csillag heliákus felkelése) a legnagyobb forróság idejére esett – innen ered a ’kánikula’ kifejezés is. A Szíriusz továbbá egyike annak a három saját névvel rendelkező csillagnak, amelyeknek az ó-görög neve terjedt el (a legtöbb nevezetes csillagot arab csillagászok nevezték el), jelentése ’perzselő’. A Nagy Kutya több fényes csillaga is önálló arab nevet érdemelt ki: ilyen pl. a Mirzam, azaz a Hírvivő, mivel közvetlenül a Szíriusz előtt kel fel a keleti horizonton vagy a Muliphein, a A kutya füle (ezt talán nem kell magyarázni).
A Szíriusz heliákus kelése, ahogy i.e. 3500-ban Kairo-ból kinézett. A Vénusz alatt, a piramisok mögött már felkelt a Nap. (Forrás: Stellarium)
A Nagy Kutya égbolton elfoglalt pozíciója jól egybeesik a Tejút sávjával, így területén számos nyílthalmaz található. Fényesség tekintetében kiemelkedik közülük a rendkívül fiatal, mindössze öt millió éves NGC 2362, becenevén a Kalózok Ékszere halmaz. Legfényesebb csillaga, a Tau Canis Majoris, amely jó megfigyelési körülmények mellett akár szabad szemmel is megpillantható – szokás Mexikói Ugrócsillagnak is hívni, mivel a halmaz többi, 50-60 halvány csillagához képest mozogni látszik. Hasonlóan látványos nyílthalmaz a Szíriusz közelében tanyázó M41 (becenevén Kis Méhkaptár), amely kb. két tucat fényesebb és nagyjából nyolcvan halványabb csillagot tartalmaz – mindez peidg már egy kisebb teleszkóppal is feltérképezhető.
A Kalóz Ékszer, azaz az NGC 2362 nyílthalmaz. (Forrás: J. W. Inman)
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló blog Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz látványos felvételeket, friss tudományos eredményeket és egyéb aktualitásokat.