Tegnap délután (2020. január 19-én) délután 4 órakor a SpaceX sikeresen véghezvitte az emberes küldetésekhez szánt Crew Dragon kapszula vészleválasztási tesztjét. Ha van ma 10 perce, akkor ezt a videót érdemes megnéznie.
A Crew Dragon 2020 január 19-ei sikeres repülés közbeni vészleválasztási teszt teljes hosszában
A SpaceX űrtechnológiai cég egy ideje jól ismert Falcon 9 rakétáiról, nagyszabású – Mars-hódító – űrtevékenységi terveikről, és excentrikus alapítójáról, Elon Muskról. Alig négy éve sikerült történelmünkben első ízben olyan rakétát építeni, melyeknek első gyorsító fokozatai vissza tudnak térni a földfelszínre, és újra felhasználhatóak. Azóta a technológia már-már rutinszerűen működik, és a NASAtól is folyamatos megrendeléseket kap a magánvállalat – például a TESS űrtávcső is egy ilyennel indult útjára 2018 nyarán.
2015 decemberében első ízben sikeresen végrehajtott Falcon 9 landolás összefoglalója
Egy ideje a cég nem csak a rakétagyártásban tud a NASA szolgálatára lenni, hanem a Dragon névre keresztelt teherszállító egységét is számos alkalommal bevetették, hogy szállítmányt vigyenek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS – International Space Station). Ennek egy továbbfejlesztett verziója az a Crew Dragon kapszula, amely a tervek szerint emberek szállítására is alkalmas lesz a közeljövőben. Ez az Amerikai Egyesült Államok számára egy kulcsfontosságú előrelépés lenne, ugyanis az űrsiklók 2011-es nyugdíjazása óta nincs emberek szállítására alkalmas űreszközük, és így minden alkalommal az oroszokhoz kell fordulniuk.
A Crew Dragon kapszula élethű fantáziarajza (Forrás: űrvilág.hu)
A kapszula technikai sajátossága, hogy rendelkezik 8 SuperDraco névre keresztelt oldalsó, beépített rakétával, amelyekkel képes lebegő mozgással történő helyváltoztatásra, illetve landolásra. Ennek tesztelése már igen előrehaladott állapotban jár. Számos próbát állt ki a technika rögzített pozícióban, habár tavaly tavasszal egy azóta kijavított meghibásodás (az eszköz konkrétan felrobbant a tesztpadon) kilenc hónapos késést okozott az ütemtervnek. Ahhoz, hogy űrtevékenységhez mérten amennyire csak lehet kockázatmentessé tegyék az eszköz használatát, lehetőséget kell biztosítani a vészleállásra, amely során a kapszulának le kell tudnia válni a meghibásodott hordozórakétáról. Ennek tesztelése zajlott le sikeresen a tegnapi nap folyamán.
A Crew Dragont hordozó Falcon 9-es indítása a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról (Forrás: NASA)
A mindössze kilenc és fél perces küldetés során az indítást követően kevesebb, mint két perccel sikeresen leválasztották a kapszulát a Falcon 9-esről, ami nem sokkal később látványos robbanásban megsemmisült. Ez az úgynevezett maximális dinamikai nyomás állapotánál következett be, amikor a legnagyobb a mechanikai terhelés az eszközön, és amikor a legnagyobb a meghibásodás kockázata. Ezután rövid ereszkedés következett, mely során a Crew Dragon a segéd- és főejtőernyők kibontásával terv szerint landolt a tengerben, az indítóállástól mintegy 30 kilométerre. Ezen a ponton a szemfüles olvasó kiszúrhatja, hogy némiképp túlzás a címben használt “űrküldetés” kifejezés, hiszen mindössze nagyjából 15 kilométeres magasságot értek el, ami nemigen közelíti meg a világűr egyezményesen elfogadott 100 km-es határát, de ennyi költői túlzást engedjünk meg magunknak.
Azon igen ritka pillanatok egyike, amikor egy hordozórakétát terv szerint felrobbantanak. (Forrás: SpaceX)
Ezen sikerek fényében a SpaceX várhatóan zöld utat fog kapni az illetékes szervektől, hogy akár már idén áprilisban legénységet szállítson a világűrbe. Ebben az esetben a NASA két űrhajósa, Douglas G. Hurley és Robert L. Behnken indulnak majd a Crew Dragon-nal a harmadik küldetésükre ISS-re, amely a tervek szerint kéthetes lesz. Ha minden jól megy, akkor ez lesz 2011 óta az első teljesen amerikai emberes űrküldetés és feltehetőleg új fejezetet nyit majd az űrtevékenységben.
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat – tudományról és science fiction-ről egyaránt.