Sikeres volt a Crew Dragon szombat esti startja, két utasával jelenleg is úton van a Nemzetközi Űrállomás felé. Ezzel a SpaceX lett az első magáncég, amely saját gyártmányú űrhajóján embert vitt az űrbe. A küldetés tehát már túl van a nehezén, az ISS-hez való dokkolás azonban még kicsit odébb van – a bejegyzés addig is frissül.
Az előző bejegyzésünkben már összeszedtük, miért nem túlzás történelminek nevezni a Crew Dragon Demo–2 útját. A SpaceX elsősége és az űrhajózás visszatérése az Egyesült Államok területére is kiemelt jelentőséggel bír; ám ami még ennél is fontosabb, a gyümölcsöző együttműködés óriási lökést adhat a közeljövő új űrversenyének, amelyben államok mellett immár magáncégek is küzdenek.
A Falcon–9 és a tetejére szerelt Crew Dragon még egyszer utoljára “vízszintesben” a hűtőrendszer vizsgálatának idejére. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)
A siker viszont sosem garantált, így volt ez a SpaceX 2002 óta íródó történetében és a Crew Dragon fejlesztése során is, amelynek első éles, utasokkal megtett útjára már tavaly júliusban sor kerülhetett volna, ha az űrkapszula nem robban fel a cég tesztpadján. Így viszont a régóta kiválasztott Doug Hurley és Bob Behnken űrhajósoknak egészen május 27-ig kellett várniuk arra, hogy amerikai fejlesztésű űrhajóval térhessenek vissza az ISS-re. Aztán még egy kicsit tovább, ugyanis az eredetileg kitűzött időpontban a Cape Canaveral kilövőállomás környékén heves zivatarok (és ami még rosszabb, villámok) tomboltak, így az indítást május 30-ra, magyar idő szerint 21:22-re halasztották (a precíz kivitelezés miatt a startot nem lehet bármikorra időzíteni).
Az űrkapszula pedig türelmesen várakozott a floridai tengerparton. (Forrás: SpaceX)
Bár az utolsó pillanatig a levegőben lógott az újabb halasztás, az időjárás végül kegyes volt, és a Falcon–9-es rakéta tetején a Crew Dragon megindult az ég felé.
Hibátlan start, a Crew Dragon elindult. (Forrás: NASA)
Két és fél perccel később az első fokozat hajtóműve terv szerint leállt, majd a fokozat visszaindult a Föld felé, hogy végrehajtsa a SpaceX védjegyévé vált irányított leszállást. Míg a Crew Dragont a második fokozat tovább gyorsította (és emelte közel 200 km-es magasságba), az első fokozat fékező rakétái stabilizálták a légköri ereszkedést. Hogy teljes legyen a nap, kilenc perccel az indulást követően az első fokozat rendben landolt a SpaceX erre a célra kialakított tengeri platformján (amely a cégre jellemző humorból kifolyólag az Of Course I Still Love You – “Persze, hogy még mindig szeretlek” – nevet viseli).
Az asztronauták még a második fokozat gyorsítását élvezhették (jobbra), amikor az első rakétafokozat már épségben visszatért a Földre. (Forrás: SpaceX, NASA)
Ha valakinek esetleg szemet szúrt a fokozat leszállásának pillanatában bekövetkezett adáskimaradás, ne egy béna szemfényvesztésre gyanakodjon. A hajómotor és a hullámzás vibrációjára a közeledő rakéta rátesz egy lapáttal, emiatt a várható volt a néhány másodperces megszakadása a műholdas kapcsolatnak (lásd, a Rakéta.hu oldal cikkét a témában).
Nem sokkal később (T+12 perc) a Crew Dragon levált a második fokozatról (amelyet nem hoznak vissza, hanem elég a légkörben), és megkezdte a közel 19 órás emelkedését az űrállomás 410 km-es magasságáig.
A leváló és lassan távolodó második fokozat a Crew Dragon külső rakterére szerelt kamera szemszögéből. (Forrás: SpaceX)
Az űrhajózás történetének régi hagyománya, hogy a nagyjából ekkor bekövetkező súlytalanság állapotának elérését jelezve egy, az űrhajósok szívéhez közel álló tárgy lebegni kezd körülöttük az űrhajóban. Az első Demo-küldetés során (habár az utasokat nem szállított) egy plüss földgömb volt ez a tárgy, míg a mostaninál Bob Behnken a fia plüss dinoszauruszát vitte magával a történelmi útra, hogy lélekben vele lehessen, és fia büszkén tekinthessen rá, amikor visszatérnek.
Veszedelmes állat a Crew Dragon fedélzetén. (Forrás: SpaceX, NASA)
Mindeközben az űreszközök hazánk felett is tiszteletüket tették: az ISS 21:42-kor, míg a Crew Dragon pár perccel később vonult át fényes szentjánosbogárként a déli égbolton nyugatról keletre. Ha továbbra is minden jól megy, ma este fél tíz után pár perccel a két jármű már egymáshoz csatlakozva lesz látható a délnyugati horizont felett egy bő arasznyival (huszonegynéhány fokkal).
Ott szalad a Sárkány! – a Crew Dragon fénypontja (a hosszú expozíciós idő miatt fénycsíkja) Majzik Lionel fotójának közepén. A fényviszonyok kissé csalókák, a felhők mögött (a jobb felső sarokban) a Hold világít. (Fotó: Lionel Majzik Photography)
Addig is még hosszú (ám várhatóan eseménytelen) út vár az űrhajósokra. Öt különálló égetési fázissal fogják a Crew Dragon űrhajót a Nemzetközi Űrállomásig emelni, amiből hármat már a 19 órás út első felében megtettek, a maradék kettő pedig vasárnapra marad. Ezek relatíve rövid ideig tartanak, a leghosszabb (harmadik) is kevesebb mint 10 percig. Ezalatt számos ellenőrzést végeznek az űrhajó rendszerein, kiemelt figyelemmel a pályamódosítási műveletekre, de három étkezésre és egy becsületes nyolc órás alvásra is szakítanak időt.
A Crew Dragon vázlatos útja az ISS-ig. (Forrás: NASA)
Mindenekelőtt azonban az elmaradhatatlan média-bejelentkezés is megtörtént, amelynek során Behnken és Hurley elárulhatták, hogy a Crew Dragon űrkapszulájukat az Endeavour (Törekvés) névre keresztelték. A névnek már története van a NASA-nál, így hívták az öt űrrepülő egyikét is, amellyel ráadásul mindkét mostani asztronauta repült annak idején.
Doug Hurley és Bob Behnken az orbitális pályán keringő Endeavour fedélzetéről jelentkezett be. (Forrás: SpaceX)
A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó három űrhajós hasonlóan “korán” nyugovóra tér ma este, hogy a végső előkészületeket holnap kipihenten tudják végrehajtani. Kétségkívül a 19 órás út legizgalmasabb része az indulás volt, ám hasonlóan érdekesnek ígérkezik az ISS-hez való megérkezés is. Az űrállomáson tartózkodó legénység és az Endeavour két űrhajósának találkozása egy szimbolikus eseményben fog kicsúcsosodni. A “Capture the flag!” becenévre hallgató akció során Doug Hurley parancsnok átveszi azt a kis amerikai zászlót, amelyet 2011-ben azzal a céllal hagyott társaival az ISS-en az utolsó űrrepülő-küldetés végén, hogy azt majd a következő amerikai űrhajó legénysége vigye haza az Egyesült Államokba.
A dokkolásra magyar idő szerint vasárnap délután 16:29 környékén kerül sor, a folyamatot pedig többek között az alábbi közvetítésen lehet majd élőben nyomon követni.
Frissítés: Időközben véget ért a szundi, magyar idő szerint 10:45-kor ébresztette az űrhajósokat a SpaceX a Black Sabbath (mindketten nagy rajongói az együttesnek) Planet Caravan c. számával (pedig ez inkább altatónak illene be). A napirend: reggeli az űrben, rendszerek és orbitális paraméterek ellenőrzése, majd fél 5-re be kell érni a munkahelyre.
“Valami” követi a Nemzetközi Űrállomást.
Frissítés2: 16:19 – sikeres kapcsolódás, az ISS csatlakozói most az űrállomáshoz húzzák az Endeavourt.
Tíz percen belül lezajlott a teljes dokkolási folyamat, Bob Behnken és Doug Harley hivatalosan is megérkeztek az ISS-hez. A zsilip nyitására azonban a protokoll szerint 18:45-ig várni kell, így a két űrhajós egyelőre türelmesen várakozik az Endeavour-ön.
Az Endeavour űrkapszula az ISS külső kamerájának közeli felvételén.
Ha valaki esetleg azt gondolná, hogy a dokkolás gyerekjáték (pedig már az Interstellar-ban sem volt az), feltétlenül próbálja ki a SpaceX Crew Dragon szimulátorát.
Behnken előtti képernyőn (balra) jól látszik az ISS zsilipe.
Frissítés3: 19:22 – az Endeavour űrkapszula utasai az átlépnek az ISS-re. Útjuk (első fele) véget ért, munkájuk azonban nem: a következő hetekben az űrállomás legénységeként dolgoznak. Az Endeavour visszatérésének időpontja egyelőre nincs kitűzve.
Doug Hurley parancsnok is átlebeg a zsilipen és csatlakozik az ISS legénységéhez.
A képek a NASA és a SpaceX élő közvetítéséből származnak, a pillanatfelvételekért köszönet a Spacejunkie blognak!
Ha tetszett a bejegyzés, látogass el a Csillagvizsgáló Facebook oldalára is, ahol napi rendszerességgel találhatsz csillagászati és űrkutatási híreket, látványos felvételeket és egyéb aktualitásokat – tudományról és science fiction-ről egyaránt.