Az utóbbi évtized legerősebb napaktivitása történt szeptember 6-án: egy nagyobb napfoltcsoport felfényesedett és a szokottnál jóval nagyobb energiájú sugárzást juttatott a bolygóközi térbe. A ‘fler’-nek nevezett jelenségtől szerencsére nem kell tartanunk, bolygónk légköre megvéd minket a hatásaitól. A flereket kísérő anyagkidobódásoknak viszont akár jelentős következményei lehetnének – ezúttal azonban csak a...
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Ha ezt valaki a nyáron vagy az ősz elején teszi meg, annak biztosan szemet szúr a három legfényesebb csillag, avagy a Nyári Háromszög, amely kitűnik a szabad szemmel látható közel kétezer csillag közül. Csillagképeik, a Lant, a Sas...
Csak hát nem itt, hanem Amerikában. A nappali égbolt elsötétedése nem csak egy-egy helyszín, hanem az egész világ szempontjából ritka esemény és életre szóló látványosság. Az pedig csak hab a tortán, hogy a jelenség ezúttal nagyobbrészt szárazföld felett, sűrűn lakott vidékeken lesz...
Habár a csillagok egyformának tűnnek az éjszakai égbolton, méretük, fényességük és élettartamuk széles skálán oszlik el. Napunk minden szempontból átlagosnak mondható, nem úgy, mint a nem rég felfedezett EBLM J0555-57Ab. Ez utóbbi ugyanis méretét tekintve a legkisebb csillag. A cím nem túlzás, a nevezett objektum ugyanis a csillagok elméleti alsó...
Az exobolygókból, vagyis a más csillagok körül keringő planétákból már több ezret fedeztek fel, exoholdakból azonban még egyet sem. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének gyakoriak, hiszen a Naprendszerben is hat bolygó körül összesen 164 holdat ismerünk. A felfedezés ténye ezért nem is elsősorban csillagászati kuriózum, sokkal inkább...
A záporozó csillagászati felfedezések közül viszonylag kevés ugorja meg az egyszeri olvasó ingerküszöbét. Ilyen népszerűségnek örvend többek között az exobolygók kutatása, az űrutazás jövője vagy mondjuk a fekete lyukak világa – azonban a fényességüket változtató csillagok semmiképp nem tartoztak a felkapott témák közé. Két évvel ezelőtt azonban amatőr csillagászok egy...
A Kepler űrtávcső nyolc éves pályafutása során már számos jelentős megfigyelést tett, elsősorban az exobolygókutatásban – nem csak minőség, hanem mennyiség terén is. Az űrteleszkóp aranykora mára leáldozott, megfigyelési céljait megváltoztatták, a távoli világok kutatása pedig a perifériára került. A sokéves megfigyelési adatsorok feldolgozása azonban eltartott egy darabig, így lehetséges,...
A Luhman 16AB két barna törpecsillagból álló rendszere közelsége miatt már évek óta számos kutatás és megfigyelési program alanya. Korábban már sikeresen feltérképezték a barna törpék felszínének időjárási körülményeit, vizsgálták mozgási sebességeiket, ezúttal pedig precíz pozícióméréseket végeztek a rendszeren. A cél egy esetleges harmadik komponenst találni – mondjuk egy...
Azt mindenki tudja, hogy a csillagászok a távcsövükön keresztül figyelik a világűr távoli égitestjeit. Ez többé-kevésbé igaz is, még ha már nem is közvetlenül a teleszkóp okulárnyílásánál ücsörögnek a kutatók. Az optika fejlesztésének legtriviálisabb iránya pedig a méret növelése: a nagyobb távcső jobb távcső. A legjobb építése pedig a napokban...
Másfél év alatt immáron harmadszor sikerült közvetlenül kimutatni a téridő fodrozódásait. Jelen felfedezés nyilván kisebb szenzáció, mint az úttörő jelentőségű első vagy a bizonyító erejű második detektálás, viszont sokat elárul a gravitációs hullámokat keltő összeolvadó fekete lyuk párosok gyakoriságáról. Nem mellesleg arról is, mire lehet számítani, ha a világ elsőszámú...
