Jelen ismereteink szerint az Univerzum 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett; az Ősrobbanást követően néhány millió évvel létrejöttek az első csillagok, majd ezek milliárdjaiból az első galaxisok is. A milliárd fényéves távolságokat vizsgálva az Univerzum múltjába nyerhetünk bepillantást, de vajon akadálytalanul tekinthetünk vissza a idők hajnaláig? Majdnem – a jelenlegi rekorder...
December 21-én, közvetlenül sötétedés után különleges élményben lehet része az égboltot kémlelőknek: a Jupiter és a Szaturnusz annyira közel fog látszani egymáshoz, hogy párosuk szinte egyetlen fényes csillagként fog tündökölni a délnyugati horizont közelében. A látvány akár szabad szemmel, akár távcsövön keresztül szemlélve rendkívül látványos lesz – érdemes tehát megfigyelni...
Évtizedeken át a világ legnagyobb (rádió)távcsöve volt, pótolhatatlan megfigyeléseket végzett a Naprendszer kis égitestjeiről és a távoli Univerzum óriásgalaxisairól egyaránt, tudományos és kulturális ikonná vált – most azonban története véget ért. A rövid időn belüli második tartókábel-szakadást követően az Arecibo Observatory 305 méteres rádióteleszkópja összeomlott. Mit adott a tudománynak Arecibo,...
Újra felpörgött az űrverseny! Egyre másra olvasni manapság a magáncégek rakétafejlesztéseiről, Kína űrbéli törekvéseiről vagy éppen a NASA új űrhajóiról. Mindezen fejlemények pedig új, távlati célkitűzéseket is magukkal hoztak. Az USA bő fél évszázaddal az Apollo 11 küldetését követően újra embereket akar juttatni a Holdra; a SpaceX pedig még messzebbre...
2019-ben jelent meg, immár a kánon részeként, a harmadik Thrawn-regény Timothy Zahn tollából. Bár legutóbbi írásomban egy trilógia végeként hivatkoztam a műre, valójában az egyes könyvekre külön-külön kérte fel az írót a Disney. Mivel a regények sikeresek lettek, 2019. október 4-én a New York Comic Conon bejelentették, hogy ezúttal egy...
A planetáris ködök a csillagászati témájú fényképek kedvelt célpontjai: a változatos formákban testet öltő színes gázfelhők tipikusan halvány objektumok, amelyekről fantasztikus részleteket lehet megörökíteni. A kialakulásuk mögötti fizika hasonlóan izgalmas, ami nem nélkülözi a nyitott kérdéseket sem: míg az eredetük jól ismert, az alakjukat befolyásoló tényezők nem tisztázottak. Egy új ...
A gravitációs hullámok detektálása nem állt le, sőt, jobban pörög, mint valaha. Olyannyira, hogy a három működő detektort összefogó LIGO-Virgo kollaboráció frissen publikált katalógusában 35 új gravitációs hullámot jelentettek be, ezzel kereken ötvenre növelve a sikeres detektálások számát. Ez pedig már egy kellően szép szám ahhoz, hogy a kutatók statisztikai...
Négy éven belül harmadszor is csillagászati/kozmológiai vonatkozású eredményekért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat: idén Andrea Ghez, Reinhard Genzel és Roger Penrose kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést a fekete lyukak kutatása terén elért eredményeikért. Ezek a rejtélyes objektumok természetüknél fogva rendkívül kevés információval szolgálnak a kutatók számára, így mind megfigyelési,...
A fekete lyukak kétségkívül a csillagászat (és a sci-fi) legmisztikusabb objektumai: extrém gravitációjuk, egzotikus természetük és rejtélyes eredetük egyaránt teszi rendkívülivé őket. A kérdések feloldásában az sem segít, hogy kutatásuk igen csak behatárolt a távolságuk és az elektromágneses sugárzásuk teljes hiánya miatt. A közelmúltban azonban legalább a felfedezésükhöz és a...
Nem, ezúttal nem egy kattintásvadász címről vagy egy visszafogott megfogalmazású tudományos eredmény média általi felnagyításáról van szó. Egy brit kutatócsoport ugyanis foszfinmolekula jelenlétét mutatta ki a Vénusz légkörében, és ténylegesen lehetséges, hogy mindezt (mikroszkopikus) élő szervezetek hozták létre. De miként lehetséges egyetlen színképvonal megfigyeléséből ilyen messzemenő következtetéseket...
