Évtizedeken át a világ legnagyobb (rádió)távcsöve volt, pótolhatatlan megfigyeléseket végzett a Naprendszer kis égitestjeiről és a távoli Univerzum óriásgalaxisairól egyaránt, tudományos és kulturális ikonná vált – most azonban története véget ért. A rövid időn belüli második tartókábel-szakadást követően az Arecibo Observatory 305 méteres rádióteleszkópja összeomlott. Mit adott a tudománynak Arecibo,...
Újra felpörgött az űrverseny! Egyre másra olvasni manapság a magáncégek rakétafejlesztéseiről, Kína űrbéli törekvéseiről vagy éppen a NASA új űrhajóiról. Mindezen fejlemények pedig új, távlati célkitűzéseket is magukkal hoztak. Az USA bő fél évszázaddal az Apollo 11 küldetését követően újra embereket akar juttatni a Holdra; a SpaceX pedig még messzebbre...
2019-ben jelent meg, immár a kánon részeként, a harmadik Thrawn-regény Timothy Zahn tollából. Bár legutóbbi írásomban egy trilógia végeként hivatkoztam a műre, valójában az egyes könyvekre külön-külön kérte fel az írót a Disney. Mivel a regények sikeresek lettek, 2019. október 4-én a New York Comic Conon bejelentették, hogy ezúttal egy...
A planetáris ködök a csillagászati témájú fényképek kedvelt célpontjai: a változatos formákban testet öltő színes gázfelhők tipikusan halvány objektumok, amelyekről fantasztikus részleteket lehet megörökíteni. A kialakulásuk mögötti fizika hasonlóan izgalmas, ami nem nélkülözi a nyitott kérdéseket sem: míg az eredetük jól ismert, az alakjukat befolyásoló tényezők nem tisztázottak. Egy új ...
A gravitációs hullámok detektálása nem állt le, sőt, jobban pörög, mint valaha. Olyannyira, hogy a három működő detektort összefogó LIGO-Virgo kollaboráció frissen publikált katalógusában 35 új gravitációs hullámot jelentettek be, ezzel kereken ötvenre növelve a sikeres detektálások számát. Ez pedig már egy kellően szép szám ahhoz, hogy a kutatók statisztikai...
Sorozatunk első fejezetében már tisztáztuk az alapfogalmakat, majd a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet. Ez utóbbi során a parallaxis jelenségét használtuk ki, aminek viszont műszereink szögfelbontó képessége igencsak komoly korlátokat állít. Ezek megugrására ebben a fejezetben a fotometriai, azaz fényességmérésen alapuló távolságmérési módszerekbe kóstolunk...
Négy éven belül harmadszor is csillagászati/kozmológiai vonatkozású eredményekért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat: idén Andrea Ghez, Reinhard Genzel és Roger Penrose kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést a fekete lyukak kutatása terén elért eredményeikért. Ezek a rejtélyes objektumok természetüknél fogva rendkívül kevés információval szolgálnak a kutatók számára, így mind megfigyelési,...
A fekete lyukak kétségkívül a csillagászat (és a sci-fi) legmisztikusabb objektumai: extrém gravitációjuk, egzotikus természetük és rejtélyes eredetük egyaránt teszi rendkívülivé őket. A kérdések feloldásában az sem segít, hogy kutatásuk igen csak behatárolt a távolságuk és az elektromágneses sugárzásuk teljes hiánya miatt. A közelmúltban azonban legalább a felfedezésükhöz és a...
Nem, ezúttal nem egy kattintásvadász címről vagy egy visszafogott megfogalmazású tudományos eredmény média általi felnagyításáról van szó. Egy brit kutatócsoport ugyanis foszfinmolekula jelenlétét mutatta ki a Vénusz légkörében, és ténylegesen lehetséges, hogy mindezt (mikroszkopikus) élő szervezetek hozták létre. De miként lehetséges egyetlen színképvonal megfigyeléséből ilyen messzemenő következtetéseket...
Egy kellően sötét helyen már az égre való felpillantás is lenyűgöző látványt nyújt. Ugyanakkor az ember szeménél jóval érzékenyebb fényképezőket (detektorokat) vagyunk képesek építeni, amelyek sokkal halványabb részleteket is megmutatnak az égbolt objektumairól. Az asztrofotózás manapság egyre elterjedtebb, de még mindig rengeteg kihívást tartogató hobbi, és mint olyan, művelői akár...
