Négy éven belül harmadszor is csillagászati/kozmológiai vonatkozású eredményekért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat: idén Andrea Ghez, Reinhard Genzel és Roger Penrose kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést a fekete lyukak kutatása terén elért eredményeikért. Ezek a rejtélyes objektumok természetüknél fogva rendkívül kevés információval szolgálnak a kutatók számára, így mind megfigyelési,...
A fekete lyukak kétségkívül a csillagászat (és a sci-fi) legmisztikusabb objektumai: extrém gravitációjuk, egzotikus természetük és rejtélyes eredetük egyaránt teszi rendkívülivé őket. A kérdések feloldásában az sem segít, hogy kutatásuk igen csak behatárolt a távolságuk és az elektromágneses sugárzásuk teljes hiánya miatt. A közelmúltban azonban legalább a felfedezésükhöz és a...
Nem, ezúttal nem egy kattintásvadász címről vagy egy visszafogott megfogalmazású tudományos eredmény média általi felnagyításáról van szó. Egy brit kutatócsoport ugyanis foszfinmolekula jelenlétét mutatta ki a Vénusz légkörében, és ténylegesen lehetséges, hogy mindezt (mikroszkopikus) élő szervezetek hozták létre. De miként lehetséges egyetlen színképvonal megfigyeléséből ilyen messzemenő következtetéseket...
Egy kellően sötét helyen már az égre való felpillantás is lenyűgöző látványt nyújt. Ugyanakkor az ember szeménél jóval érzékenyebb fényképezőket (detektorokat) vagyunk képesek építeni, amelyek sokkal halványabb részleteket is megmutatnak az égbolt objektumairól. Az asztrofotózás manapság egyre elterjedtebb, de még mindig rengeteg kihívást tartogató hobbi, és mint olyan, művelői akár...
Az előző részben átvettük a csillagászati távolságok alapfogalmait, amelyekből most főleg a szögméréseket és a távolságegységeket fogjuk intenzíven használni. A távolságlétra első lépcsőfoka a parallaxis jelenségén alapul, amire a távolságmérési módszerek java épül. Ez a pusztán geometriai távolságmérési módszer a közvetlen galaktikus szomszédságunkban található égitestek távolságának meghatározására alkalmas. Hogy mennyire...
Augusztus 10. és 16. között került megrendezésre a blogunkon meghirdetett “Egy hét a csillagok alatt” programsorozat. Ennek keretében országszerte huszonöt bemutató helyszínen várták programok azokat, akik kíváncsiak, milyen az éjszakai égbolt távcsövön keresztül szemlélve. Habár a hét folyamán az időjárás közel sem volt ideálisnak mondható, így is több ezren vettek...
Mennyire szórakoztató olvasmány Andy Weir kőkemény fizikát felvonultató könyve, A Marsi és mennyire sikerült a belőle készült Ridley Scott-féle adaptáció? Egyáltalán a könyv vagy a film a jobb? És hogy állunk a Mars-utazással (vagy legalább a terveivel) a való életben? Könnyed ismeretterjesztő programunkon és az azt követő jó hangulatú beszélgetés...
Augusztusban az égre szegezzük tekintetünket, és kívánságaink beteljesítőiként várunk a hullócsillagzáporra. Év eleji bejegyzésünkben már összeszedtük az év során várható látványosabb meteorrajokat, most pedig praktikus tanácsokkal szeretnénk ellátni az égboltot kémlelőket a széles körben ismert Perseida raj érkezése előtt. Hol legyünk, merre nézzünk, mit kellene látnunk? Alább minden...
Az talán egyáltalán nem meglepő, hogy Szolnokon is aktív csillagászati élet zajlik. Ha azonban valaki a helyi csillagászati egyesület előadásaira és távcsőparkjára kíváncsi, akkor nem egy külvárosi csillagvizsgálót kell keresniük, hanem mindezeket a város szívében, egy toronyház tetején...
Az Egy hét a csillagok alatt programsorozat célja, hogy minél többen élhessék át a csillagászati megfigyelések élményét. Augusztus 10-16. között az ország számos pontján várják majd észlelési bemutatók az érdeklődőket – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például egy kicsi, ám annál lekesebb fiatal közösség igyekszik mindenki számára elérhetővé tenni a csillagászatot. A Bátorligeti...
