Nem, ezúttal nem egy kattintásvadász címről vagy egy visszafogott megfogalmazású tudományos eredmény média általi felnagyításáról van szó. Egy brit kutatócsoport ugyanis foszfinmolekula jelenlétét mutatta ki a Vénusz légkörében, és ténylegesen lehetséges, hogy mindezt (mikroszkopikus) élő szervezetek hozták létre. De miként lehetséges egyetlen színképvonal megfigyeléséből ilyen messzemenő következtetéseket...
Április 24-én immáron harminc éve teljesít szolgálatot a Hubble Space Telescope (HST), ennek apropóján pedig érdemes áttekinteni, mit is ért el általa tudomány. A cím (mint a listák esetében oly sokszor) némi kiegészítésre szorul. Egyfelől, a legtöbb nagy felfedezés nem köthető egyetlen felvételhez vagy méréshez, sőt, általában a Hubble-űrtávcső is...
A felrobbanó csillagok, azaz a szupernóvák kutatásának bizonyos aspektusa olyan, mint a szerencsejáték: nem tudhatjuk, hogy hol, mikor és, ami legalább ennyire fontos, milyen távolságban fognak felbukkanni. A statisztikák szerint kb. harminc évente robban fel egy csillag egy Tejútrendszer méretű galaxisban, mégis, az utolsó példányt még Johannes Kepler írta le...
A színpompás felvételeket szemlélve az lehet a benyomásunk, hogy a galaxisok az Univerzum nyugodt és érinthetetlen csillagszigetei. Hiába azonban az elképesztő tömegük és a végtelennek tűnő távolságok, milliárd éves időskálán előbb-utóbb jönni fog egy hasonló kaliberű galaxis, hogy kezdetét vegye az összeolvadás hosszú káosza. Ugyanez igaz a galaxisok közepén található...
Jelen bejegyzés írásakor a NASA számlálója 4084 felfedezett exobolygót (Naprendszeren kívüli planétát) jelez, ez a szám pedig a közeljövőben ismét több százzal fog növekedni a TESS űrtávcsőnek köszönhetően. Ha a felfedezett exoholdakat akarnánk számon tartani, akkor még jó darabig aktuális lesz a következő szám: 0. Pedig a szűkebb kozmikus környezetünket...
Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik felét John Peebles kapta kozmológiai/elméleti fizikai eredményeiért). 1995-ös eredményük...
A Naprendszeren kívüli bolygók kutatásában forradalmat (és töménytelen mennyiségű adatot) hozó Kepler űrtávcső sajnos már a múlté, mégis, a közelmúltban újra beszivárogtak a hírekbe az újabbnál újabb felfedezések. Ennek oka, hogy se a közvélemény részéről, sem pedig a tudományos közösségen belül nem csökken az exobolygók népszerűsége: hosszú távra tervezett megfigyelési...
Csaknem két éve, hogy felfedezték az első, bizonyíthatóan a Naprendszeren kívülről érkező objektumot, az Oumuamua aszteroidát. Habár a statisztikai becslések szerint rengeteg hasonló, intersztelláris (avagy extraszoláris, ahogy tetszik) eredetű szikla található a Naprendszerben, ezek kis méretük és tőlünk való távolságuk miatt rejtve maradnak előlünk. Immáron azonban hivatalos, hogy megtörtént a...
Az esztendő végéhez közeledve mindenki összegez és toplistát készít – így tesz a Csillagvizsgáló blog is. Az év utolsó bejegyzésében 2018 tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly ilyenkor. Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz (és felesleges is) összehasonlítani, így természetesen mind a lista...
