Ismét összegyűjtöttünk és rövid hírek formájába gyúrtunk össze öt csillagászati sztorit az elmúlt hetekből. Látványos együttállás, meglőtt aszteroida, lencsevégre kapott exobolygó és elmélet-döntögető galaxisok – de semmi pánik, az Ősrobbanás nincs veszélyben....
A modern csillagászat egyik legnagyobb problémája a sötét anyag rejtélye: valami, ami tömeggel rendelkezik, jelen van szinte minden galaxisban, ám mi mégsem látjuk. Gravitációja révén azonban felmérhető az eloszlása és mennyisége is. Ez utóbbi teszi igazán jelentőssé a rejtélyt: sötét anyagból ugyanis jóval több van az Univerzumban, mint világító –...
Jelen ismereteink szerint az Univerzum 13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett; az Ősrobbanást követően néhány millió évvel létrejöttek az első csillagok, majd ezek milliárdjaiból az első galaxisok is. A milliárd fényéves távolságokat vizsgálva az Univerzum múltjába nyerhetünk bepillantást, de vajon akadálytalanul tekinthetünk vissza a idők hajnaláig? Majdnem – a jelenlegi rekorder...
Egy kellően sötét helyen már az égre való felpillantás is lenyűgöző látványt nyújt. Ugyanakkor az ember szeménél jóval érzékenyebb fényképezőket (detektorokat) vagyunk képesek építeni, amelyek sokkal halványabb részleteket is megmutatnak az égbolt objektumairól. Az asztrofotózás manapság egyre elterjedtebb, de még mindig rengeteg kihívást tartogató hobbi, és mint olyan, művelői akár...
A Spitzer január 30-án elküldte az utolsó mérési adatcsomagot is, majd az operátorok lekapcsolták a rendszereit – ezzel pedig több, mint tizenhat év után búcsút kellett intenünk az űrtávcsőnek, amelynek a modern csillagászatra gyakorolt hatását talán csak a Hubble übereli. Méréseit a hosszabb hullámhosszakat lefedő infravörös tartományban végezte, amellyel nem...
A színpompás felvételeket szemlélve az lehet a benyomásunk, hogy a galaxisok az Univerzum nyugodt és érinthetetlen csillagszigetei. Hiába azonban az elképesztő tömegük és a végtelennek tűnő távolságok, milliárd éves időskálán előbb-utóbb jönni fog egy hasonló kaliberű galaxis, hogy kezdetét vegye az összeolvadás hosszú káosza. Ugyanez igaz a galaxisok közepén található...
Régóta ismert tény, hogy a szomszédos Androméda-galaxis felénk tart, és habár nem kapkodja el a dolgot, de végül ütközni is fog Galaxisunkkal, a Tejútrendszerrel. A látványos eseményre ugyan nem mostanság fog sor kerülni, ám így is érdekes, hogyan zajlik le egy ilyen galaktikus összeolvadás. Egy frissen publikált kutatás során a...
A Magellán felhők a Tejútrendszer kísérőgalaxisai, egyben a déli égbolt legegyedibb látványosságai. Az éjszakánként szabad szemmel is látható két halvány derengés ugyan több millió csillagot rejt, a Galaxisunkhoz képest mégis eltörpülnek. Mivel a közvetlen “szomszédunkban” találhatóak, így a Magellán-felhőket a Tejútrendszer gravitációs hatása formálja elsősorban, azonban egymással is folyamatos kölcsönhatásban...
Az éjszakai égbolton városi fények mellett általában csak néhány csillagot tudunk megpillantani. Ahol kevésbé zavarnak a mesterséges fények, több százat is észrevehetünk, tökéletes körülmények között pedig elvileg 3-4000 csillagot is látni. Ez a szám azonban eltörpül a Galaxisunkban található kétszázmilliárd csillaghoz képest. Még ha be is kell látnunk, hogy az...
Az óriásgalaxisok körül, akár több tucat kísérő törpegalaxis, ún. szatellita keringhet kaotikus pályákon, teljes összevisszaságban, ahogy azt a jól bevált Standard Modell meg is jósolta. Mondjuk a saját Galaxisunk esetében ez pont nem igaz, mert a kísérő szatelliták inkább egy közös keringési síkba sorolnak be. Meg a közeli Androméda esetében...
