A Mátra egyik legmagasabb csúcsa, Piszkéstető ad otthont Magyarország legnagyobb távcsöveinek és legfejlettebb obszervatóriumi műszerparkjának – és hetente legalább egy ügyeletes csillagásznak (avagy röviden: ÜCsinek). A vetésforgóban cserélt pozíció aktuális gazdája áll legközelebb ahhoz a romantikus elképzeléshez, ami még manapság is az emberek képzeletében él a csillagász munkájáról: sötét kupolák,...
A Mátra egyik legmagasabb csúcsa, Piszkéstető ad otthont Magyarország legnagyobb távcsöveinek és legfejlettebb obszervatóriumi műszerparkjának. A maga 944 méteres tengerszint feletti magasságán, (egészen, de nem elég) távol a városok fényszennyezésétől (a magyar lehetőségekhez mérten) ideális környezetet biztosít úgy a precíz csillagászati méréseknek, mint a civilizációtól távol pihenni és/vagy nyugodtan dolgozni...
A téli hónapok folyamán látható Orion csillagkép Betelgeuse nevű csillagának fénye jól (és szabad szemmel is) láthatóan halványodni kezdett az utóbbi időben, ez pedig igencsak felkeltette az érdeklődést a csillag jövőjét illetően. Bár a fényességváltozás nem különösebben egyedi jelenség, annak mértéke nagyon is jelentős volt, ráadásul a folyamat a szemünk...
A Spitzer január 30-án elküldte az utolsó mérési adatcsomagot is, majd az operátorok lekapcsolták a rendszereit – ezzel pedig több, mint tizenhat év után búcsút kellett intenünk az űrtávcsőnek, amelynek a modern csillagászatra gyakorolt hatását talán csak a Hubble übereli. Méréseit a hosszabb hullámhosszakat lefedő infravörös tartományban végezte, amellyel nem...
2016. december 29-én, vagyis alig több, mint három éve jelent meg az első bejegyzés a blog felületén. A Mars – Unalmunk a vörös bolygón, a NatGeo csatorna új sorozatának kritikája, eredetileg az aktuális Meteor kiadványba készült és jelent is meg a 2017. januári lapszámában. Azonban remek alkalmat kínált arra is,...
Tegnap délután (2020. január 19-én) délután 4 órakor a SpaceX sikeresen véghezvitte az emberes küldetésekhez szánt Crew Dragon kapszula vészleválasztási tesztjét. Ha van ma 10 perce, akkor ezt a videót érdemes...
A felrobbanó csillagok, azaz a szupernóvák kutatásának bizonyos aspektusa olyan, mint a szerencsejáték: nem tudhatjuk, hogy hol, mikor és, ami legalább ennyire fontos, milyen távolságban fognak felbukkanni. A statisztikák szerint kb. harminc évente robban fel egy csillag egy Tejútrendszer méretű galaxisban, mégis, az utolsó példányt még Johannes Kepler írta le...
Cikksorozatunk előző két részében olyan csillagászati jelenségeket vettünk sorra 2020-ban, amelyeket nehezen tudnánk nem észrevenni az égen, ha már épp azt bámuljuk. A befejező részben olyan apró látványosságokat válogattunk össze, amelyek észrevétele korántsem magától értetődő, ehhez ugyanis a fénylő pontok és pöttyök egymáshoz való közelségét kell kiszúrnunk -ezek pedig (bár...
Az összefoglalónk első részében taglalt hullócsillagok után, most némiképp ritkább látványosságokat, a fogyatkozásokat vesszük szemügyre. Akármilyen fogyatkozásról legyen szó, minden esetben csillagunk fénye útjába áll valamilyen égitest, és árnyékot vet egy másikra. Napfogyatkozás esetén a Hold áll a fény útjába, így az nem éri el a Föld felszínén tartózkodó megfigyelőt...
Azt gondolhatnánk, hogy az éjszakai égbolt látványa idővel unalmassá válhat, mivel a csillagok egymáshoz képest nem mozdulnak el, tehát egy évszakon belül az este során nagyjából újra és újra ugyanazokat a csillagképeket fedezhetjük fel a fejünk felett. Ugyanakkor a Naprendszer égitestjeinek mozgása – mivel azok kellően közel vannak hozzánk –...
