Gondolkoztál már, hány csillagot látunk pusztán a szemünkkel? Nos, az emberi szem érzékelésének határfényessége 6 magnitúdó, ezzel ideális körülmények között kb. 2500 csillagot tudunk megfigyelni. Míg az utóbbi adatot nagyon is jól magunk elé lehet képzelni, a határfényesség mértékét nehéz bármihez is kötni – főleg, hogy egy, a hétköznapi életben...
A sorozatunk első fejezetében tisztázott alapfogalmak segítségével a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet; a harmadik felvonásban a távolabb elhelyezkedő egyedi csillagokat is sikerült a fényük segítségével elhelyeznünk a térben, majd legutóbb a halmazokba tömörülő csillagok sokaságát használtuk ki azok távolságának megmérésére. Ebben a részben kilépünk a...
Amikor feltekintünk az éjszakai égboltra, a csillagok többsége kékes-fehéres színű fénypontként tündököl. A gyakorlottabb (vagy éppen élesebb szemű) megfigyelők kiszúrhatnak vöröses árnyalatú csillagokat, mint például az Orion-csillagképben található Betelgeuse-t, távcsövön keresztül nézve pedig jó pár példát lehet találni a Napunkhoz hasonló sárga csillagokra is, mint amilyen a Hattyú fejét alkotó...
Sorozatunk első fejezetében már tisztáztuk az alapfogalmakat, majd a második részben majdnem mindent “megmértünk”, amit geometriai távolságméréssel lehet. Ez utóbbi során a parallaxis jelenségét használtuk ki, aminek viszont műszereink szögfelbontó képessége igencsak komoly korlátokat állít. Ezek megugrására ebben a fejezetben a fotometriai, azaz fényességmérésen alapuló távolságmérési módszerekbe kóstolunk...
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. És talán még az áltudományok legharciasabb ellenzői is eltűnődtek azon, merre található a saját csillagképük. A bejegyzés közzétételekor lassacskán véget ér a Nyilas csillagjegy ideje, következésképp, ha az utóbbi hetekben ünnepelted a születésnapodat, akkor valami köze kell, hogy...
Michel Mayor és Didier Queloz személyében az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezőinek ítélte oda a Svéd Tudományos Akadémia a 2019-es fizikai Nobel-díj egyik felét, így ismét egy klasszikus csillagászati kutatást ismertek el a legrangosabb tudományos kitüntetéssel (a díj másik felét John Peebles kapta kozmológiai/elméleti fizikai eredményeiért). 1995-ös eredményük...
Az éjszakai égbolton városi fények mellett általában csak néhány csillagot tudunk megpillantani. Ahol kevésbé zavarnak a mesterséges fények, több százat is észrevehetünk, tökéletes körülmények között pedig elvileg 3-4000 csillagot is látni. Ez a szám azonban eltörpül a Galaxisunkban található kétszázmilliárd csillaghoz képest. Még ha be is kell látnunk, hogy az...
Valószínűleg mindenki nézett már fel az éjszakai égboltra ismert csillagképek után kutatva. Tiszta téli estéken a legfényes csillagok közel kör alakú alakzata vonzza elsősorben a tekintetünket: ez a Nagy Téli Hatszög – amit hét csillag alkot. A látszólagos ellentmondások folytatásaként még a tavaszi hónapok kora esti óráiban is teljes létszámban...
Habár a csillagok egyformának tűnnek az éjszakai égbolton, méretük, fényességük és élettartamuk széles skálán oszlik el. Napunk minden szempontból átlagosnak mondható, nem úgy, mint a nem rég felfedezett EBLM J0555-57Ab. Ez utóbbi ugyanis méretét tekintve a legkisebb csillag. A cím nem túlzás, a nevezett objektum ugyanis a csillagok elméleti alsó...
A záporozó csillagászati felfedezések közül viszonylag kevés ugorja meg az egyszeri olvasó ingerküszöbét. Ilyen népszerűségnek örvend többek között az exobolygók kutatása, az űrutazás jövője vagy mondjuk a fekete lyukak világa – azonban a fényességüket változtató csillagok semmiképp nem tartoztak a felkapott témák közé. Két évvel ezelőtt azonban amatőr csillagászok egy...
