Bár rendkívül kevés hasonló esetet, vagyis előre megjósolt légköri becsapódást regisztrált eddig a tudomány, voltaképp nincs szó meglepetésről – mondhatni csak idő kérdése volt az újabb hazai felfedezés. Sárneczky Krisztián már több mint két évtizede keres (és talál) kisbolygókat a Csillagászati Kutatóintézet Piszkéstetői Obszervatóriumának teleszkópjaival. A projekt akkor lépett szintet,...
Ha a világ legnagyobb energiájú részecskéit keressük, elég csak a Svájc és Franciaország határán található CERN Nagy Hadronütköztetőjéig (LHC) mennünk. Ebben a körkörös gyxorsítóban képesek 7 TeV-os (terra-elektronvoltra) mozgási energiára gyorsítani a protonokat. Ha a hétköznapi életből nézünk példákat, ez nem tűnhet soknak (egy 10 W-os égő 1 másodpercig tartó...
2022. május 12-re újra nagy sajtóeseményre készült ez Event Horizon Telescope nemzetközi együttműködés. Ugyan az előzetesen is „úttörő eredménynek” titulált bejelentés körül nagy volt a titkolózás, mégsem volt nehéz kitalálni annak tárgyát. Az EHT ugyanis három évvel korábban az első fekete lyukról készült kép elkészítése révén került be (nem csak)...
Megjelent a LIGO-Virgo együttműködés legújabb katalógusa, amely immáron kilencvenre növeli a megfigyelt gravitációs hullámok számát. A nagy tömegű, kompakt objektumok összeolvadásából származó jelek listája a legutóbbi, 2020 októberi közzététel óta 35 új gravitációs hullámmal bővült, köztük több olyan felfedezéssel is, amelyek során egy neutroncsillag és egy fekete lyuk...
Kétségkívül a Hubble Űrtávcső a modern csillagászat legnagyobb hatású műszere. Több mint három évtizedes működése során a csillagászat minden területén úttörő eredményeket szállított, a naprendszerbeli égitestek megfigyelésétől kezdve az Univerzum gyorsuló tágulásának kimutatásáig. Az Androméda Podcast aktuális műsorában nem csak a Hubble kalandos történetét és legnagyobb felfedezéseit beszéljük át, de...
Aki az utóbbi időben rendszeresen böngészett csillagászati híreket, az garantáltan találkozott már az M87 galaxisban található szupernagy tömegű fekete lyukról (M87*), pontosabban annak közvetlen környezetéről készült felvétellel. Már ez a kép is nyolc rádióteleszkóp együttműködéséből született, ám nem csak ezek az obszervatóriumok figyelték meg akkortájt az 53,5 millió fényévre lévő...
A szupernóvák az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó, egyszersmind legfényesebb objektumai. Mégis, a távoli galaxisokban felrobbanó csillagok csak halvány fénypontként bukkannak fel az óriástávcsövek felvételein. Az elmúlt négyszáz évben mindössze egyetlen szupernóva akadt, amely szabad szemmel is megpillantható volt: a galaxisunkon kívül, de épp az egyik legközelebbi kísérőgalaxisunkban, a 160 ezer...
Csillagászati Nobel-díj ugyan nincs, a legrangosabb tudományos elismerés fizikai kategóriájában azonban gyakran díjaztak már csillagászati vonatkozású eredményeket. Száz éve ehhez még egy ballonos repülés során végzett kísérletsorozat is elégséges volt, manapság már óriási detektorok több éves méréseire alapozva lehet kifürkészni az Univerzum titkait. Az Androméda Webcast második adásában másfél órát...
Manapság, ha nem is rutinszerűen, de szinte futószalagon fedeznek fel más csillagok körül keringő bolygókat. A cikk írásakor több mint 4400 hivatalosan elismert exobolygóról van tudomásunk, és további sok száz jelölt vár megerősítésre. Ez a magas szám főként a már nyugdíjba vonult Kepler-űrtávcsőnek köszönhető, de azóta is pörög az exobolygó-ipar,...
A fekete lyukak kétségkívül a csillagászat (és a sci-fi) legmisztikusabb objektumai: extrém gravitációjuk, egzotikus természetük és rejtélyes eredetük egyaránt teszi rendkívülivé őket. A kérdések feloldásában az sem segít, hogy kutatásuk igen csak behatárolt a távolságuk és az elektromágneses sugárzásuk teljes hiánya miatt. A közelmúltban azonban legalább a felfedezésükhöz és a...